expr:class='"loading" + data:blog.mobileClass'>

2014. június 1., vasárnap

A legbátrabb város.

Sopron a leghűségesebb város. És mi van Komárommal?
Eszembe jut 19.májusának  véres első napja.
Néhány száz fiatal - mind  lánglelkű magyar, talpig férfi -
Elindult ősi városát csehektől visszavenni.

Úgy tervezték: a Duna két hídján támadnak,
Odaát a hajógyári munkások csatlakoznak,
A terv kitudódott, csatazajt hallottak,
Segíteni társaiknak hídon átrohantak.

Géppuska pergőtűz fogadta  őket odaát,
Bátor szívük azonban nem félte a halált,
Hősként belementek, csekély fegyverzettel,
Ekkor közülük már sokan elestek.

Egész éjjel dúlt a harc, hullott a magyar.
Aztán jött a reggel, kisütött a nap.
Világosban nem lehet visszavonulni,
Egész nap ki kellett hát nekik tartani.

Fiatal gyerekek - közülük puskaport keveset szagolt-
Megtette a csodát: egész nap kitartott.
Ha kevesen is, de megmenekültek,
Sokan közülük fogságba kerültek.

Őket és a sebesülteket - kínzások után -
Ősi kultúrnép: a csehek mind lemészárolták.
Névtelen sírban alusszák örök álmukat,
Nevüket nem tudjuk, emlékük elhamvadt.

Híd déli lábánál állítottak egy szerény kis emléket.
Testvér! Ha arra jársz, hajtsd meg a fejedet.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése