Vendégmarasztaló..

Van itt elég hely, gyere be szívembe.
Hogy láthatlak még - már nem is reméltem.
Rég nem látott, ritka vendég vagy nálam,
Nem is tudom mióta a jöttödre vártam.

Szép a világ, de a színek nem olyan élénkek,
Ételek, italok nélküled nem olyan ízesek.
Mikor itt vagy a nap is szebben ragyog.
Olyankor mindig rám mosolyog a hold.

Csillagok csillámporral hintik be utamat,
Fejem felett repdes egy pár turbékoló galamb,
Szorgos hangyasereg jöttömre félreáll,
Levélzizegtetve bókolnak az út menti fák.

Ülj le asztalomnál, széked megtörölöm,
Nézd el nekem azt, hogy majd szétvet az öröm.
Innen többé én soha el nem engedlek,
Most, hogy visszatértél régen várt szerelem.